Ismét tettem pár Sherlock Holmes-ot megszégyenítő megállapítást, amelyek esetleg hasznosnak bizonyulhatnak Münchenbe készülő embereknek, illetve unatkozó, ámde haszontalan tudásra szomjazó személyeknek.
- Számomra meglepően sok nálam jelentősen fiatalabbnak tűnő személyt láttam babakocsival illetve tartozék gyerekkel.
- Az előző észrevétellel talán összefügg, hogy a Ludwig Maximilians Universität sokkal "gyerekbarátabbnak" tűnik, mint a magyarországi egyetemek nagy része - van elkerített játszótér, gyermekmegőrző és gyermekruházatot árusító bolt is a környéken.
- A gyakorlatokon általában a megszokottnál kétszer több hallgatóra számítsunk.
- Eddigi tapasztalatom alapján a szemináriumok előadás jellegűek (figyelj és jegyzetelj), az előadások pedig szeminárium jellegűek (interaktívabbak).
- Még a hajléktalanok is tudnak angolul.
- Egy rohamrendőrtől nyugodtan meg lehet kérdezni, hogy mennyi az idő, és hogy merre található a Rosenheimer Platz. Viszont ha elindul valamerre, célszerű okvetlenül és pánikszerűen kitérni az útjából.
- A Leberkäsé-s (en.wikipedia.org/wiki/Leberk%C3%A4se) szendvicset mindig annyi zsemlével adják, hogy a Leberkäsé-t épphogy ne tudd megemészteni.
- Az előadások látogatáskötelesek.
- Az órákról csak kétszer lehet hiányozni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.