Bevezetés

Szóval elkezdtél játszani a gondolattal, hogy tök zsír lenne kihasználni a látogatott felsőoktatási intézményed által nyújtott lehetőségeket, és szeretnél eltölteni egy félévet egy külföldi tanulmányúton. Sőt, a gondolat már eléggé befészkelte magát az agyadba ahhoz, hogy elkezdj utánanézni néhány dolognak, de azt vetted észre, hogy meglepően kevés információ elérhető az Erasmus-ösztöndíjjal kapcsolatban. Nos, van egy jó, és egy rossz hírem. A rossz hírem az, hogy a külföldön vendéghallgatóként való tanulás csak egy álmatlan éjszakákkal, idegességgel, stresszel, véget nem érő bürokráciával és szervezkedéssel övezett folyamat vége. És nem egy vizsgaidőszakra hajazó kis pár hetes koncentrált aggodalommal töltött kis szösszenetre gondolok, hanem egy fél-egy évig tartó félig-meddig folyamatos ügyintézések hullámára. A jó hír viszont az, hogy ha ezt túléled, imádni fogod minden pillanatát, és el fogod felejteni az elmúlt hónapok sugárban izzadt vér mennyiségét. Tanulmányaid szempontjából nem leszel túlerőltetve, bejárhatod külföldi környezetedet és rengeteg életre szóló barátságot/futó kapcsolatot köthetsz. Eddig az utóbbiakról írtam inkább, de most végre rászántam magam, hogy a felkészülésről is egy összefüggő dokumentációt adjak, ugyanis én is anno morzsánként kaptam a tájékoztatásokat és szinte minden, ami elbaszódhatott a folyamat során, el is baszódott. És ezt egyrészt nem kívánom senkinek, másrészt pedig segítőkész embernek tartom magam, úgyhogy ezért megosztom veletek az Erasmus jelentkezési procedúrán tapasztaltakat, az alapötlet megfogalmazódásától a kiutazásom napjáig. Az áttekinthetőség kedvéért a következő struktúrát fogom alkalmazni: először is az előzetes jelentkezéssel és az azt megelőző időszakkal fogok foglalkozni. Ezután rátérek a külföldi egyetemnél való jelentkezésre és az ösztöndíj elnyerése után nyakunkba szakadó bürokratikus tennivalókra. Ha ezen túlestünk, ejtenék pár szót az utazásra való felkészülésről és a külföldi élettel járó (határon inneni és túli) elintéznivalókkal. Mivel objektív, saját élményektől mentes leírást személyiségemből adódóan nem leszek képes adni, úgy döntöttem, hogy a fenti részeket tovább bontom: minden „fejezetet” először saját tapasztalatom és véleményem leírásával kezdem, és a végére egy csinos kis címszavakból és tömör-tömény információból álló felsorolást biggyesztek, így az is tud belőle tanulni, aki kurvára nem bírja követni idióta ámde szeretnivaló fogalmazásmódomat. Aki esetleg nem ismerne, igen én élőben is így beszélek.

 

A kezdet

Bekerültél egy fasza egyetemre és lejattoltál pár végzős sráccal, akikkel elmentek sörözni. A hab leülepedése után már rögtön elkezdenek vetíteni tanárokról, órákról, kocsmákról, csajokról, tankönyvekről, vizsgákról, zárthelyikről, diplomamunkákról és ösztöndíjakról. Miközben színlelt érdeklődéssel abszolút elveszel a sztorik lavinájában, a legegocentrikusabb, lazaságával tiszteletet parancsoló csávó slukkol egyet a sodort cigijéből, és valahogy így szól: „Ja, nekem is volt ilyen órám, amikor Angliában voltam Erasmussal”. Itt egy kicsit megfagy a társalgás az általános „Anyád, voltál kinn? Anyád.” és a „Bazz, ne is mondd, én Helsinkiben voltam és végig be voltam baszva.” reakciókon kívül, és senki nem veszi észre, hogy te leesett állal csodálod az úriembert és alig várod, hogy hirtelen jött zavarod után össze tudd szedni gondolataidat eléggé ahhoz, hogy beszélni tudj vele. Ugyanis már általános iskolás korod óta álmodsz külföldön tanulásról, de eddig még az is sok volt, hogy egyáltalán bekerültél az egyetemre, nemhogy rögtön az áthelyezésed iránt kezdj érdeklődni. Nos, most én vagyok az arrogáns faszkalap, aki veled szemben ülve sztorizgat, de még emlékszem arra is, amikor az asztal másik oldalán ültem. Úgyhogy elmondom, szerintem mi a teendőd.

 

Először is, gondold át az egészet. Tényleg ki szeretnél menni? Miért? Milyen hatással lenne egy szemeszter külföldön tanulmányaidra, szakmai tapasztalatodra, világnézetedre és kapcsolataidra? Egyáltalán több pozitív indokot tudsz így informálatlanul is felhozni, mint negatívat? Képes lennél egyedül élni, elszakadva alapvetően megszokott környezetedtől? Képes lennél/vagy függetlenül élni? Hogy bírod a nemzetközi viszonylatokat? Toleráns vagy más nemzetiségűekkel szemben? Hová szeretnél menni? Mik a lehetőségeid?

 

Én, Bandi Münchenből, eredetileg anglisztika szakon tanulok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A kérdés, amit az elmúlt évben szinte mindenki kérdezett tőlem, hogy mégis mi a faszt keresek én angol szakos hallgatóként Németország szívében? A válasz egyszerű: feltettem magamnak a fenti kérdéseket. Főszakom mellett német minort (mellékszakot) is felvettem tanulmányaim során viszonylag hamar, és körülbelül hat éve tanulok németül. Angolul tizenkét éve tanulok, sokszor anyanyelvi oktatók szárnyai alatt, és úgy döntöttem, hogy már túl vagyok azon a szinten, hogy angol nyelvi készségeimen segítsen az anyanyelvi környezet. Némettudásomra viszont nagyon is ráfért, elég akadozva tudtam csak fogalmazni, spontán társalgás pedig szintén nehezen ment. És mivel fordító-tolmács mesterképzésre készülök, nem árt, ha javítok nyelvtudásomon. Ez volt az elsődleges indokom. Noha nagyon szívesen töltöttem volna időt az Egyesült Királyságban, akadémiailag és szakmailag inkább Németországot választottam. München pedig teljesen lázba hozott, és elhatároztam, hogy ide nekem el kell jutnom. Édesapám nagyon próbált rábeszélni arra, hogy pályázzak meg egy ösztöndíjat az Egyesült Államokban, de sajnos hamar kiderült, hogy az lehetetlen lenne – azt csak egy-két ember kapja meg évente, ők is amerikanisztikások és rengeteg tandíjat fizetnek a külföldi egyetemnek. Az egyetemen persze továbbra is angol szakos maradtam, mivel német minorom óráit úgy tudom, nem számítják be, és így két legyet ütöttem egy csapásra – iskolán belül továbbra is angolul tanultam, iskolán kívül pedig (többnyire) németül társalogtam. A multikulturális környezetre tudtam, hogy nyitott vagyok – ezt főként azért hangsúlyozom, mert mentoromtól gyakran hallom, hogy paradox módon mennyi rasszista és radikálisan hazafias ember tölt külföldön egy-egy félévet, nézeteit hangoztatva és ezzel gyakorlatilag kirekesztve magát. Könyörgöm, használjuk józan eszünket – ha szerinted Magyarország a tejjel-mézzel folyó Kánaán, és mindenki a határain túl hülye, akkor ne hagyd el ezt a varázslatos helyet. Persze a kultúrák közti eltérések még a legnyitottabb embert is meg fogják ijeszteni, de minél jobban elfogadjuk ezeket, annál jobb lesz saját magunk és környezetünk számára az egész kaland.

 

Fontos továbbá az is, hogy átgondold, mikor és hogy érné meg legjobban az ösztöndíjat megpályázni. A pályázás mindkét félévre általában kora tavasszal (márciusban) kezdődik, és az egyetemen töltött második félévedtől kezdve vehetsz részt rajta, amíg van érvényes jogviszonyod. A bolognai képzés mindhárom szakaszán (alap-, mester- és Ph.D. képzés) pályázhatsz külföldi tanulmányi vagy szakmai ösztöndíjat. A lehetőségeidet befolyásolja a képzésed tárgya is; ha jól szűrtem le az eddig hallott történetekből, bölcsész és jogi pályán mozgó delikvenseknek jobban megéri viszonylag hamar egy tanulmányi ösztöndíjat megpályázni, amíg műszaki, vendéglátós, illetve turisztikai tanulmányokat végző hallgatókra nagyobb a kereslet a külföldi szakmai gyakorlatokon, miután már lehúztak pár évet itthon. A leendő üzletemberek, közgazdászok és orvosok járnak a legjobban ebből a szempontból, ugyanis őket mindkét típusú ösztöndíj bármikor tárt karokkal várja. Még ide megjegyezném, hogy az ne zavarjon, ha az Erasmus miatt csúszol, mert ha jól választasz, a kinti tapasztalataid kábé annyit fognak érni, mint az eddigi felsőoktatási képzésed. Komolyan.

 

Ha megteheted, menj el egy Erasmussal kapcsolatos tájékoztató előadásra, itt elvileg egyetemspecifikus dolgokat is hallhatsz. Amennyiben ELTE-bölcsész vagy, mázlid van, mert én voltam ilyenen, és a legfontosabb dolgok, amik elhangzottak a következőek:

- Erasmus pályázatot az ember elméletileg kétszer pályázhat meg: egyszer egy részképzést (tanulmányi ösztöndíj) egyszer meg egy szakmai gyakorlatot. Gyakorlatilag viszont kicsi az esély, hogy kimehetsz még egyszer, ha egyszer már voltál.

- Maximum öt hónapot pályázhatsz meg egyhuzamban. Az ELTE nem támogat egynél több külföldön töltött félévet. Viszont ha valami oknál fogva korábban hazajössz, az ösztöndíjad egy részét vissza kell fizetned.

- Csak regisztrált hallgatók pályázhatnak.

- Három célegyetemet jelölhetsz meg, és ha megnyerted a pályázatot, egyet kiválaszthatsz, ahova jelentkezned kell. A külföldi egyetemen ugyanazt kell tanulnod (minor és egyéb nyalánkságok nélkül, tehát csak a főszakot figyelembe véve), mint otthon.

- Államilag támogatott hallgatóknak csak akkor kell tandíjat fizetniük, ha ezt a célegyetem megköveteli.

- Egyéb díjak (könyvtárhasználati díj, ilyesmi) rád nem érvényesek.

- A vizsgák elvileg számítanak, legalább két tárgyat fel kell venned, el kell végezned és be kell számíttatnod.

- Az egyetem által utalt ösztöndíj önmagában NEM LESZ ELÉG a kinti élethez (kb. 330-380 euróra számíthatsz per hónap). Viszont megpályázhatsz egyéb kiegészítő ösztöndíjakat is, ennek a Hallgatói Önkormányzatnál nézz utána, vagy kérdezd meg a tanszéki koordinátorodat. Az osztondij.hu-n is vannak lehetőségek, viszont EU-forrásból származó ösztöndíjat nem vehetsz fel kiegészítésnek.

- Az országok árak szempontjából az alábbi módon vannak elosztva: Svájc, Anglia, Írország és a skandináv államok drágák, Németország, Spanyolország, Franciaország és Olaszország átlagos, míg a volt szocialista országok olcsóak. Minél drágább országba mész, annál több alapösztöndíjat kapsz.

- A pályázási időszak február 8. és március 15. között tartott az ÉN időmben (2011-ben), de feltételezem nagyjából ilyentájt lesz mindig is.

- A pályázati dokumentumok elérhetőek az ETR-en, nyomtasd ki, töltsd ki és add le őket három példányban az intézményi koordinátornál/tanszéki ügyintézőnél/a főépület 25-ös szobájában, ha azt ETR nem mutatja, kinek.

- A bizottság április közepén eldönti, ki kap ösztöndíjat és ki nem, és a döntésüket valahova ki is függesztik. Ezután felveheted a kapcsolatot a külföldi koordinátorokkal és megkezdheted hosszú és fájdalmas jelentkezési procedúrájukat.

Ezek az információk persze mostanra már szinte teljesen elavultak, úgyhogy ismételten felhívnám figyelmedet arra, hogy menj el egy tájékoztatóra személyesen, de feltételezem nagyjából ilyen jellegű mindig és mindenhol.

 

Az alábbi sorok szintén főként az ELTÉ-re jellemző adatokat tartalmaznak, bár lehet, hogy máshol is így megy. Mert most bizony a pályázásról magáról fogok pofázni. Ehhez az alábbi dokumentumok szükségesek:

- Szakmai önéletrajz

- Motivációs levél

- Tanulmányi terv

- Igazolás szakmai és/vagy közéleti tevékenységről

- Nyelvvizsga bizonyítvány másolata

- Index másolata (tanulmányi osztálytól könyörögjük vissza, ha már leadtuk és az első oldal is kell)

 

Személyes ezekhez fűződő tippjeim a következők: 

Szakmai önéletrajz:

Feltételezem, mindenki tudja, miről van szó, és már tapasztalata is van ilyen írásában. Jelen esetben szerény javaslatom az lenne, hogy fókuszáljunk teljesítményeinken kívül interkulturális, nemzetközi környezetre, független, de együttműködésre képességről tanúbizonyságot adó tulajdonságainkra. Hallgatói önkormányzatban, mentorprogramban illetve egyéb hasonló dolgokban való részvétel pedig mindig jól mutat papíron. 

Motivációs levél:

Remélem ez sem újdonság, bár kevés embert ismerek, aki szívesen ír ilyet. Inspiráció gyanánt, ha emlékezetem nem csal, én az önéletrajzban említett interkulturális együttműködésre való hajlamomat indokoltam meg tapasztalataim származásával és megindokoltam a céljaimat a tanulmányi úttal (ahogy azt fentebb megtettem). Hallottam olyat is, hogy nem árt, ha a célnak kinézett egyetemről is írunk pár sort – miért akarunk pont oda menni, mi érdekel minket onnan, ilyesmi. 

Tanulmányi terv:

Ez nagyjából annyiból áll, hogy nyitunk egy Word-dokumentumot és a célzott egyetem holnapját böngészve leírjuk, hogy milyen tárgyak érdekelnének minket. Legtöbb felsőoktatási intézmény közzéteszi kurzuskínálatát a honlapján, bár számítsunk arra, hogy ez még meg fog változni. Egy igényes táblázat, óracímen kívüli adatokon (kurzuskód, oktató, kreditek) sokat segíthet. 

Igazolás szakmai és/vagy közéleti tevékenységről:

Gondolom ezt a munkáltatónktól kell kérni. Amúgy fogalmam sincs, pályázáskor nem dolgoztam.

 

A többi feltételezem nem szorul további magyarázásra. Pályázatunk leadása után az oktatókból álló bizottság el fogja dönteni, ki hova kap ösztöndíjat. Ehhez figyelembe veszik a tanulmányi eredményeidet, a fenti dokumentumokban megfogalmazott céljaidat, nyelvvizsgáidat és egyetemi szervezetekben folytatott tevékenységeidet. Meg nem árt jóban lenni a tagokkal. De innentől kezdve egy pár hétig annyi a dolgot, hogy remegő lábakkal várod az eredményhirdetést. Az ezután következő tennivalókról viszont majd legközelebb írok.

 

Addig is, eddig tanultakat áttekintve:

- Pályázás előtt gondold át alaposan a szándékaidat, elképzeléseidet és a lehetőségeidet. Ne ugorj meggondolatlanul fejest az egészbe.

- Döntsd el, hogy részképzéses vagy szakmai gyakorlati útra szeretnél-e menni. Bölcsészeknek, jogászoknak az előbbi, műszakisoknak, vendéglátósoknak és turisztikásoknak az utóbbi, közgázosoknak és orvosisoknak pedig mindkettő melegen ajánlott.

- Vegyél részt tájékoztató előadásokon. Ott minden Erasmussal kapcsolatos fontos dolog el fog hangzani. Fentebb egy 2011-es ELTE BTK-s tájékoztató főbb pontjait olvashatod, de ez nyilvánvalóan jórészt érvényét veszítette.

- A pályázáshoz szükséges dokumentumok a következőek: szakmai önéletrajz, motivációs levél, tanulmányi terv, igazolás szakmai és/vagy közéleti tevékenységről, nyelvvizsga bizonyítvány másolata, index („bizonyítvány”) másolata

- Pályázatunkat az alábbi szempontok alapján bírálják el: tanulmányi eredmény, a fenti dokumentumokban megfogalmazott célok, nyelvvizsgák és egyetemi szervezetekben folytatott tevékenységek.

 

Akinek ezen kívül bármiféle kérdése akadna, nyugodtan hagyjon kommentet/írjon üzenetet/e-mailt/küldjön postagalambot. Ha valaki véletlenül ezekre a bejegyzésekre évekkel megjelenésük után akadna rá, akkor se féljen megkeresni engem; amíg gépelni tudok, szívesen segítek.

A bejegyzés trackback címe:

https://bandimunchenbol.blog.hu/api/trackback/id/tr574103162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.